Kinek nem dugult még be rettenetesen az orra, ki nem érezte úgy, hogy háromszorosára dagadt a feje, lüktet, majd kiesik a szeme, kellemetlenül kapar a torka. Ki nem használt el napi száz zsebkendőt, trombitált éjt nappallá téve, nem érezte a szagokat, nem élvezte az ételek ízét. S eközben nem számíthatunk mások együttérzésére, hisz nem is vagyunk betegek: ez csak egy közönséges nátha.

Az orrüreg általában a fertőzés központja

A megfázás, más néven hűléses hurut, akut légzőrendszeri betegség, akut nasopharyngitis, egyszerű meghűlés, nátha, catarrhus, egy akut fertőzéses betegség, mely az orr, a torok és a tüdő nyálkahártyáját támadja. Elsősorban vírusok okozzák, de néha bakteriális fertőzés is fokozhatja. A megfázásnak nincs pontos tudományos és orvosi definíciója. A megfázást gyakran összetévesztik a nála sokkal súlyosabb influenzával, amely gyenge immunrendszerű személyeknél (például újszülötteknél vagy öregeknél) halálos is lehet. A megfázás a leggyakoribb fertőzéstípus az emberek körében.

Az influenza (grippe) egy vírus által okozott fertőző betegség. A kórokozók emlősöket (pl. ember, sertés, ló) és madarakat (pl. vadkacsa) képesek megfertőzni. A betegség az emberek között cseppfertőzéssel vagy közvetlen érintkezés (pl. váladékkal szennyezett kéz) útján terjed. Fő tünetei a hirtelen kezdődő láz, izomfájdalom, elesettség, később pedig száraz köhögés. Különösen időseknél, súlyos szövődmények léphetnek fel.

A felső légúti fertőzés a megfázás orvosi elnevezése. A megfázás az orr és a torok egyszerű fertőzését jelenti. Normál légzés esetén a levegő beáramlik az orron, majd a légcsövön keresztül továbbhalad az egyre kisebb légutak felé. A légző szervrendszer szinte minden szakaszán találkozhatunk olyan mechanizmusokkal, amelyek megakadályozzák, hogy kórokozók és organizmusok juthassanak be a külvilágból.
A védőmechanizmusok egyike az orr belsejét borító nyálkára épül, amely útját állja a légutak felé igyekvő baktériumoknak. Ezután a csillószőrök távolítják el a szervezetből a nyálkarétegben megakadt baktériumokat.

Szénanátha a neve annak a betegségnek, amely kora tavasztól késő őszig gyötri a beteget. Szeme, orra, füle, torka viszket, tüsszögési rohamai vannak, szemei gyulladtak, könnyesek. Köhög, hörög, sípol a melle és fullad. A betegség tünetei évről-évre mindig ugyanabban az időszakban jelentkeznek. A tüneteket a levegőbe kerülő virágpor okozza.